Idén sikerült a mai napra felzabálni a Földet

1970-ben még december 23-án jött el az a nap, ami után a Föld lakói "túlhasználták" a bolygót. Idén augusztus második napjára sikerült belőni a habzsolás ünnepnapját. Mi ez, ha nem nemzetközi, sőt globális siker?

A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség által elhasznált természeti erőforrások és a károsanyag-kibocsátás szerdán lépte át azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ezt követően az emberiség fogyasztása már az ökoszisztéma rovására megy.

A természetvédők arra figyelmeztetnek, hogy jelenleg több szén-dioxidot bocsát ki az emberiség a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, valamint nagyobb mértékben halászik és irtja ki az erdőket, mint ahogyan azok újra tudnak termelődni.

Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartásához annyi erőforrásra lenne szükség egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani.

Ez a globális átlag, a fogyasztás mértéke azonban országonként eltérő képet mutat: ha például a világ lakossága úgy élne, mint ahogy azt Ausztráliában teszik, akkor 5,4 Földre lenne szükség, az Egyesült Államok lakosainak életmódjával pedig 4,8 Földnyi erőforrást használna fel az emberiség egy év leforgása során. A rekorder Luxemburg, ott ez a szám 9,1. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán.

A magyarországi adatokból az látszik, hogy a magyar lakosság is jóval túllépi az ideális mértéket, 1,9 Földet fogyasztana az emberiség, ha a magyarokhoz hasonlóan élne.

A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60 százalékát, az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki, de jelentős komponens a mezőgazdaság is, azonban a lábnyom részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat, vagy a városok, utak, repülőterek.

A hogyanra is van válasz, az élelmiszerhulladék csökkentése jó lenne kezdésnek.  

"Az emberi fogyasztásra megtermelt és előállított élelmiszer 1/3-a vész el, vagy kerül kidobásra minden évben – 1,3 milliárd tonna (!!) az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint. Leginkább a gyümölcs, zöldség, a gyökérzöldségek és gumók mennek veszendőbe, 40-50%-ukat dobjuk ki, aztán jönnek a halak 35%-kal, a gabonafélék 30%-kal, de az olajos magvak, húsok és tejtermékek 20%-a is a kukában végzi. Mivel az élelmiszertermelés teszi ki a globális ökológiai lábnyom 28%-át, az élelmiszerhulladék felére csökkentése 11 nappal késleltetné a túlfogyasztást." - kislabnyom.hu (MTI)

Szóval vissza kéne venni, egyénileg, társadalmilag, globálisan, úgy összességében. Igaz marakodni a maradékon jellemépítő lehet a következő generációknak.  


Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;