Nagyon nehezen akar eljönni a hidrogénnel hajtott, vízpárát eregető autók kora, a világ mintha inkább az akkumulátoros elektromos autók irányába mozdult volna el, mellőzve ezt a különben sok előnyt felmutatni képes technológiát. De azért van pár gyártó, aki nem csügged és sorban tolja elő az újabb és újabb tüzelőanyagcellás modelleket vagy továbbfejlesztett modellváltozatokat.
Tüzelőanyagcella: így hívják azt az egységet, amelyben a tartályokban nagy nyomáson tárolt hidrogén a levegő oxigéntartalmával reakcióba lép, a reakció eredményeképp pedig egy kis vízpára és elektromos áram keletkezik. (A reakció tulajdonképpen a kémiaóráról mindenki számára ismert elektrolízis, az elektromos vízbontás fordítottja.) A keletkező elektromos áram mehet direktben a hajtó villanymotorra, vagy energiaként eltárolható egy puffer-akkumulátorban.
A Honda hidrogénautója, a Clarity új műszaki tartalommal vág neki a 2017-es modellévnek. A kevésbé érdekes újítások a sajtóközleményből: csendesebb, jobban szigetelt utastér, precízebb futómű, 130-ról 174 lóerősre erősített villanymotor, 650 km-es hatótáv egy tankolással, satöbbi.
A legmenőbb dolog mintegy mellékes érdekességként búvik meg a közleményben: ebben a zajtalan, füstmentes kocsiban turbó is van! Kétfokozatú, elektromosan hajtott turbókompresszor szállítja ugyanis a kémiai reakcióhoz szükséges oxigént tartalmazó levegőt a tüzelőanyag-cellába. Na tessék, méghogy a villanyautók nem izgalmasak!
A turbót pontosan ugyanazzal a céllal alkalmazta a Honda a hidrogénautóban is, ami miatt a hagyományos belsőégésű motorokban szokás: hogy nagyobb légnyomással egységnyi idő alatt több levegőt szállíthasson a reakciótérbe - esetünkben nem a hengerbe, hanem a tüzelőanyagcellába. Így maga az energiatermelő egység kisebb lehet, tehát kevesebb anyag felhasználásával, kisebb tömeggel lehet előállítani fajlagosan nagyobb teljesítményt.
Turbósivítás egy jövőautóban! Lehet, hogy ez lesz végre az a lökés, ami a hidrogénautókat, a Clarityt, az ugyanekkora és szintén nagyon ronda Toyota Mirait vagy a tökéletesen jellegtelen Hyundai Tucson FCV-t átbillenti a mai nyomorúságos kísérleti szakaszból a tömeges elterjedés irányába.
Ma ugyanis a hidrogénautókat gyakorlatilag csak tesztüzemben használja néhány kísérletező kedvű magánember és szervezet, a fejlett világ azon tájékain, ahol van néminemű hidrogénkút-hálózat (Japán, Kalifornia, Frankfurt környéke).