A szalmaház nem mese, és a farkas se fújja el

Itthon is éledőfélben van egy alternatív építési módszer, megszokott alapanyagok helyett szalmából épülnek házak. Ráadásul szó sincs elhagyott dombok között lakó, csakrákról hümmögő hippik hóbortjáról.

A szalmabála építészetnek egy, sőt két egyesülete is van (igaz, az egyik alapítvány), komoly információbázist biztosító honlappal, gyakran frissülő Facebook oldallal.

Az Energia és Környezet alapítvány fő célja a fenntartható fejlődés, az energiatermelésünkkel kapcsolatban végzett fejlesztői, ismeretterjesztői munka, ezen belül a szalmabála-építészet népszerűsítése.

Ennek egy érdekes mellékvágánya az alapítvány vezetője, Zalatnay László által még 2015-ben írt nyílt levél, amit Németh István lemondott gyöngyfai polgármesternek címzett.

Tömören azt javasolta, hogy a közmunkásokat képezzék át szalmabála-építőkké, így olcsón újíthatók fel vagy építhetők meg új épületek.

A levél természetesen komoly megosztási hullámot indított el, és annyit biztosan elért, hogy sokaknak legalább sejtésük lett a szalmaházak létezéséről.

Aki belemélyedne a témába, az alapítvány honlapján, a szalmaház.hu oldalon, vagy a Facebook közösségeket kérdésekkel bombázva juthat előre.

Pár mondatban a lényeg:

  • A legrégebbi szalmaépületek 100 évesek, tömegesen a közelmúltban terjedtek el, a legöregebb ma is álló épület 1901-ben épült Nebraskában.
  • Nem, a rágcsálók nem esznek szalmát. Viszont ők is szeretnek lakni benne, ezért trágya, takarmány tárolására nem alkalmas a szalmaház. Bejutásuk, és a tűz ellen a vakolat véd.
  • 2000 és 2002 között épült meg az első szalmabála ház Magyarországon, számuk mára 60 és 100 közzé tehető.  
  • Négyzetméterre vetített ára a téglaházakhoz hasonló, de hosszú távon a jó hőszigetelés adja a valódi rezsicsökkentést. A szalmaházak fajlagos energia fogyasztásuk kevesebb, mint 50 kWh/m2 év, de a passzív házaknál szokásos technikai megoldásokkal ez 15 kWh/m2 év-re is csökkenthetõ.
  • Ha 100-200 év múlva valaki le akarja bontani, akkor simán komposztálódik. Nem lesz belőle olyan hulladék, amivel nem tudunk mit kezdeni.

Már van egy lelkes, a tudást gyűjtő, megosztó közeg a hazai szalmabála építészettel, szigeteléssel kapcsolatban. Kérdés, hogy mennyi esély van valódi áttörésre? A szalmabálákból születhet lokálisan működő, fenntartható, életkörülményeket javító építészeti megoldás, vagy marad mind alomnak?

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;