Kong a szakértők vészharangja, a visszafordíthatatlan klímaváltozás itt van a nyakunkon, irtják a brazil dzsungelt, és nem tűnik úgy, hogy a nagy ipari hatalmak visszafognák a gyeplőt.
Ebben a világvégi hangulatban jó látni azokat a híreket, amelyek a jó irányba tett apró lépésekről szólnak.
Ilyenek a nagyvárosok függőleges kertjei. Zöldet hoznak a betonrengetegbe, tisztítják a levegőt, és elindítják a társadalmat a szebb jövő felé. Legalábbis ezt sugározzák az építés képei, a kezdeti látványos fotók, tervek.
A valóság azonban néha ezen a téren is kudarcot hoz. Egy példa erre az óbudai mohafal, ami 275 fát pótolt volna, na nem árnyék szempontjából, hanem a légminőség javítása terén.
2017-ben írtuk, hogy - légtisztító mohafalat – állítottak fel a budapesti Kolosy téren, amelyet Óbuda-Békásmegyer önkormányzata csaknem 20 ezer euróért bérelt a Green City Solutions német cégtől.
2018 nyaráig húzta a projekt, ekkor került elszállításra a totálisan kiszáradt mohafal, a fiaskót pedig az öntözőrendszer hibája okozta, ami gyakorlatilag a telepítés óta nem működött.
A mohafal végül a z Óbudai Egyetem környezetmérnöki intézetén kötött ki, ott kísérleteznek vele tovább.
Igen, ez egy hazai példa, na de a nagyvilágban biztos működik ez is!
Nos, nem teljesen. Mexikóvárosban egy fokkal nagyobb léptékben telepítettek zöldet, a 2016-os Via Verde program keretein belül 1000 úthálózathoz köthető tartópillérre került vertikális növényfal.
A látvány kétség kívül borogatás a betonportól begyulladt szemnek, és a hasznosság ígérete is megvolt az induláskor. A Guardian írása szerint a Via Verde tisztább levegőt, kevesebb port ígért, a korabeli cikkekben légből kapott konkrét számokat is olvashatunk, "évente 25000 lakosnak elegendő oxigént termel, ugyanakkor ártalmatlanít 27000 tonna levegőbe került káros anyagot, megköt 5 tonna port".
Dicséretes, hogy a nagy ívű tervekre javarészt közösségi finanszírozással szedték össze a pénzt, az állam, a lakosság, és iparvállalatok közösen dobták össze a Via Verde költségeit.
Csakhogy a kritikus hangok szerint ez csak kozmetikai beavatkozás, és a levegő jottányit sem javult a zöld falak telepítése óta.
A szakértők szerint csak szukkulens, az igénytelen tartási körülményeket jól bíró növényeket ültettek, ám ezek nem rendelkeznek megfelelő légtisztítő-szűrő hatással.
Mások szerint egy oszlop telepítési költségéből akár 300 fát is ültethettek volna valahol, vagyis ezzel gyaníthatóan azt akarták mondani, hogy a beton beborítása helyett inkább parkokat kellene létesíteni.
Ezzel összefügg a harmadik kritika is, amely szerint a növények látványa jutalom az autósoknak, megnyugtató szépségtapasz, ami egyáltalán nem motivál a tömegközlekedés, vagy kerékpár használatára. Pedig arra lenne szükség.