Kína már nem a világ szemetese, és ezt megérzi a világ

2018. január 1-jén a globális gazdaságot érintő szabályozás lépett életbe Kínában. 24 hulladékcsoport behozatalát tiltották meg az ún. yang laji – „idegén szemét” csökkentése érdekében.

Eddig zabálták a szemetet

Kínába szemetet importálni pénzügyileg kedvező eljárás volt. Ezeket alapanyagként felhasználva olcsóbban tudtak terméket előállítani, szemben a fejlett országokkal. A jelentős létszámú és olcsó munkaerő miatt Kínának olcsóbb volt újrahasznosítani a fémet, a papírt és a műanyagot, mint nyersanyagokból előállítani azokat. Amerikának, Kanadának és a briteknek pedig több szemetük volt, mint amivel tudtak mit kezdeni, ezért olcsón túladtak azon.

2016-ban 45 millió tonna fém-, papír- és műanyaghulladékot vásároltak körülbelül 18 milliárd dollárért.

Ennek vége, és ez a lépés várható volt, Kína már a évekkel ezelőtt, a zöld kerítés program indításakor jelezte, hogy szép lassan nem kérnek több hulladékot. 

Persze a szemétexportáló országok ( USA, Kanada, az Egyesült Királyság és Németország) Pató Pál fokozatba kapcsoltak, és lassan belefulladnak a feltorlódó hulladékhegyekbe.

  • Oregon államban 10000 tonna újrahasznosítható hulladék keletkezett a kínai zárás óta, és ez a teher törvényt bontott. Eddig tiltották az ilyen jellegű hulladék szeméttelepen való elhelyezését, de most 26 cég speciális engedélyt kapott. Nyilván ez nem tarthat örökké, de jobb megoldást még nem találtak.
  • Írország szintén kritikus a helyzet: 2016-ban a műanyaghulladékuk 95 százaléka Kínában landolt, most új helyet kell találniuk ennek a mennyiségnek.
  • A kanadai Calgaryban többezer tonna szemét gyülemlett már fel a tárolókban és konténerekben
  • A szintén kanadai Halifaxban 300 tonna műanyagot égettek el a szeméttelepen, mert már képtelenek voltak ezt a mennyiséget fizikailag tárolni.
  • Ausztrália újrahasznosítható szemetének 30 százalékát küldte Kínába, 2016-17-ben körülbelül 1,2 millió tonnát.

A legpontosabbnak tűnő becslések alapján 2030-ig 111 millió tonna szemétnek kell új helyet találnunk, mert ennyit nyelt volna el Kína, ha nem hozzák be a tiltást.

Az első pánikszerű válasz más lerakóhelyek keresése volt, Laosz, India, Banglades, Kambodzsa, Mianmar, Fülöp-szigetek, Vietnám, valamint Thaiföld és Pakisztán lehetnek újabb célpontok. 

Egy darabig ezzel elodázható a megoldás, de a kozmetikázott számok mögött ott emelkednek a szeméthegyek, amelyekkel kezdeni kell majd valamit. 

Brüsszel tavasszal reagált, természetesen egy jövőbe nyúló tervezettel

Betiltanák egyebek mellett a műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni. A műanyagból készült egyszer használatos italdobozok csak a csomagoláshoz rögzített kupakkal vagy fedővel lesznek forgalmazhatók.

Az EU országainak 2025-re (!) gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok 90 százalékának begyűjtéséről. Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni.

Theresa May brit miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy országa 25 éven belül betiltja az elkerülhető műanyaghulladékokat.

Gyors, és hatásos intézkedések!

(MTI, greenfo.hu, 24.hu)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.