Megújuló energiát tárol folyékony levegőben egy brit mintaüzem

Számtalan módja van annak, hogy az ingyen és tisztán, csak sajnos kiszámíthatatlan ritmusban és mennyiségben érkező megújuló energiát eltároljuk, majd folytonos ellátást biztosítva juttassuk el a konnektorokhoz. Lehet energiát tárolni:

- hidrogénben (vízbontással lehet előállítani, majd például tüzelőanyag-cellával ismét elektromos energiát csinálni belőle)
- kinetikus energiában (lendkerékkel, például)
- akkumulátorban (ez a legelterjedtebb megoldás)
- hőben (például a sót melegítő tükrös naperőművek)
- helyzeti energiában (pl. vizet szivattyúzunk fel egy toronyba, majd leengedjük turbinán keresztül)
- bioüzemanyagban (moszatok által előállított olajban, például)
- meg ami most nem jut eszembe, valamint
- gáznyomásban: a napelemből, szélturbinából érkező elektromos energiával mondjuk levegőt komprimálunk, majd a sűrített levegőt turbinán keresztül engedjük újra kitágulni. (Itt a fő gond a sűrítéskor keletkező hő megőrzése és visszajuttatása a rendszerbe, amikor megint kitágul és lehűl a gáz.)

Mindegyik megoldásnak számos nehézsége és buktatója van. A többszörös átalakítási veszteségek miatt mindegyik hatékonytalanabb a megújuló forrásból származó elektromos energia közvetlen felhasználásánál. És sajnos egyelőre nagyjából mindegyik drágább, mint már korábban a Föld által betárolt gázt, szenet, olajat elégető technológia, vagy akár az atomenergia. Viszont akár drágább, akár nem, jó lenne mielőbb átállni ezek valamelyikére, már csak azért is, mert a nap meg a szél nem fogy el belátható időn belül, valamint nem produkál évszázadokig sugárzó radioaktív hulladékot sem.

Angliában, Manchesterben a napokban beindult egy látványos mintaüzem, amely egy újabb módon, cseppfolyosított levegőben tárolja az energiát. Így működik:

A nagy mennyiségű energia tárolására képes sűrített levegős rendszerekkel az a gond, hogy ipari méretekben alkalmazva túl nagy tartályt igényelnek, ezért a mérnökök nem is épített tartályokban, hanem geológiai képződményekben, föld alatti üregekben, barlangokban gondolkodnak ezek tervezésekor. Csak hát a barlang nem mindig ott van, ahol az energiára szükség volna. A levegő cseppfolyósításának energiaigénye ugyan nagyobb, de ha már egyszer sikerül megváltoztatni az anyag halmazállapotát, a tárolós szigetelt tartályokban sokkal egyszerűbb és biztonságosabb.

Olyan, mint egy olajfinomító, csak kicsit zöldebb

Az új, 5 megawattos, 15 MWh tárolókapacitású üzem egy korábbi, még kisebb startup-projekt helyszínén, egy 350 kW-os berendezés helyén jött létre, nyolcmillió fontos (hárommilliárd forint) kormányzati támogatásból. (Jó, hát nem egy stadion, de azért ez se rossz!) A cél, hogy a még mindig kicsinek számító energiatárolóval gyűjtött tapasztalatok alapján elérjék az 50MW-os üzemméretet, amely már elég nagy ahhoz, hogy hálózati elemként komoly mértékben is tervezni és használni lehessen az energetikai rendszerben, valamint a beruházási költsége is alacsonyabb fajlagosan, így már alkalmas lehet, hogy gazdasági versenyre keljen a ma leginkább elterjedt akkumulátoros puffer-rendszerekkel.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.