Nem csak az olaj szűkössége miatt kéne végiggondolnunk, hogy képzeljük a jövőt

A Delaware-i Egyetem kutatói ugyancsak aggasztó tanulmányban foglalták össze annak a három folyamatnak a várható eredményét, miszerint 1, az emberek egyre többen vannak, 2, egyre több kütyüt akarnak használni és 3, a modern elektronikai eszközökhöz szükséges nyersanyagok mennyisége a Földön korlátozott.

Saleem Ali professzor és csapata végigvették, mi következik abból, hogy 2030-ra valószínűleg 8,5 milliárd ember él majd a bolygónkon, hogy az olajfüggőséget és az atomenergia veszélyeit a modern elektronika segítségével szeretnénk megújuló energia-hasznosítással és elektromos mobilitással kiváltani, valamint hogy jelenlegi tudásunk szerint valamikor az évszázad végére elfogy a Földön található, gazdaságosan kitermelhető rézérc (meg vagy hamarabb, vagy később de biztosan kifutunk egy csomó egyéb alapvető elektronikai nyersanyagból is).

Egy 2013-as becslés a rézgyártás, az elérhető nyersanyagok kitermelésének várható alakulásáról. Persze ha menet közben fedezünk fel új készleteket, időben kijjebb tolódik a dal vége, de mindenképp lesz neki vége

A kutatók végkövetkeztetése: valahogy meg kellene tervezni, végig kellene gondolni az elektronikai ipar számára szükséges nyersanyagok bányászatát az elkövetkező jó néhány évtizedre, különben nagy bajok lesznek. Ilyen bajok: egy rézlelőhely felfedezése és az onnan származó érc feldolgozásának megindulása között 10-15 év csúszás van, vagyis ha az ipari termelésben igény keletkezik és a jelenlegi bányászati kapacitás kevés, úgy 15 éven át a fene se tudja, mi történik a nyersanyag- és az elektronikai termék-árakkal. Vagy: a jelenlegi bányászati beruházások túlnyomó része az aranybányászatban realizálódik, mert az arany ára most magas. Viszont a kitermelt arany elsősorban nem az elektronikai ipar, hanem az ékszeripar számára fontos, és amíg az emberek a fülbevaló-gyártással vannak elfoglalva, szép lassan alakul a válság kialakulása a némileg fontosabb energetikai és ipari alapanyag-ellátásban. Vagy: a fejlett ipari országok számára nagyon fontos alapanyagok új forrásai többnyire a kevésbé fejlett, nehezen tervezhető gazdaságú országokban találhatók, ami elég súlyos logisztikai problémákat vetít előre.

Az emberek pedig valahogy úgy képzelik, hogy ha valamiből kevés van, majd valami mást használunk helyette. A delaware-i kutatók állítása szerint ez téves logika, a neodímium, terbium, irídium és sok más anyag ugyan nem nagy mennyiségben, de nélkülözhetetlen például a megújuló energiához kapcsolódó termékek gyártásában - és ha kevesebb van ezekből az anyagokból, végtermékből is kevesebb lesz.

Ali és társai abban bíznak, hogy tanulmányuk az első lépés lehet valamiféle világméretű, aktuális kormányok feletti gazdasági rendszer kialakításának folyamatában, mely rendszerben többé-kevésbé össze lehet majd hangolni a bányászat és a fejlett ipar működését. A szerzők azt remélik, hogy az emberiség a jövőben képes lesz valahogyan tudatosabban menedzselni a nyersanyag-források kapacitását és az ipar igényeit. Ahogy Ali fogalmaz: "Az emberek olyannyira nyugtalanná váltak a klímaváltozással kapcsolatban, hogy valós cselekvések, folyamatok indultak meg ebben az ügyben. Viszont nem látunk hasonló mozgást a nyersanyagok felhasználását, előállítását illetően - pedig ezen a téren sokkal közelebb látszik a válságos időszak beköszönte".

(A teljes tanulmányt a Nature-ben tették közzé a szerzők)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.