Stílszerűen a Ligetvédők protestiváljának hajnalára időzítették az amúgy autópályára hasonlító Bocskai úton lévő hatalmas fák kivágását. Összesen 17, öl-vastag törzsű fát vágtak ki. A helyszínen nem dolgoztak aktívan, de páran azért ott beszélgettek a kivitelezők közül, amikor leszaladtam megkérdezni, mi történik. Egy nagyon kedves és nyitott dolgozóval elegyedtem szóba:
- Elnézést, meg tudja mondani, miért kellett kivágni ezeket a fákat?
- Űrszelvényesek voltak.
- Az meg micsoda, valami betegség?
- Nem, az azt jelenti, hogy túl közel voltak az úthoz, teljesen ránőttek. Egy méter így (úttól való távolság) négyhúsz így (magasság).
- De hát amúgy is olyan sivár ez a környék és szar a levegő… nem lehetett volna valahogy máshogy megoldani?
- Hát lehetett volna, de ennyi sávval biztos nem.
- És azon nem gondolkoztak, hogy ha már úgyis felújítják ezt az utat, esetleg egy kis forgalomcsillapítás se ártana, és akkor a fák is maradhattak volna?
- De hát látja, hogy a két sáv kevés… ismeri azt az Illés dalt?
- A “Ne vágj ki minden fát”? Persze ismerem.
- “Élünk és meghalunk” ezeket a fákat már rég ki kellett volna vágni.
Utána még beszéltünk arról, hogy a kivágott fák helyére 60-at fognak ültetni, lesz sok munkával gyönyörű térkőből szegély, rusztikus, budához illő környék lesz. Olyan, mint a már felújított Feneketlen tó környékén.
Mire visszaértem fotókat készíteni, a munkások már elmentek és egy közterület felügyelő vette át a helyüket. Mikor fotóztam, odajött hozzám egy hölgy, akitől megtudtam, a környékbelieket előzetesen megkérdezték, “igényfelmérés volt”. Elmondta, hogy a környéken korábban is voltak már fa-kivágások, amiket rendre pótoltak. Unokái miatt ő alapvetően zöldpárti, de szerinte ha új fákat ültetnek a kivágottak helyére, akkor végülis rendben van a dolog. A felvetésemre, hogy nem lett volna-e jobb a forgalmat lassítani és a fákhoz igazítani, azt mondta, így legalább gyorsan átmennek az autók a szakaszon így “kevesebb a kipufogógáz”.
Ja, rosszul tudtam, a “Ne vágj ki minden fát” Bródyék már Fonográfként adták ki, de ez a lényegen nem változtat.
(Nyitray Dániel)