A Forró szelet Jugoszlávia még csak arra használta fel, hogy tévésorozatot készítsen ezzel a címmel (1980 után születettek: kérdezzétek a szüleiteket Surdáról), de a horvát utódállam már energiatermelésre is előszeretettel hasznosítja ezt az erőforrást. Meglepő módon egyelőre nem olyan brutális a használatba állított összteljesítmény, mint a tengerparti ormokon szépen sorban csapkodó széltornyok látványából gondolnánk, még csak tavaly léptek le minket a horvátok szélenergia terén. Viszont a trendek érdekesek: ők pont akkor húztak bele igazán a telepítésekbe, amikor mi teljesen leálltunk velük.
Magyarországon a Fidesz-kormány 2010 óta nehezen értelmezhető stratégiai okokból nem adott ki engedélyt új szélerőmű létesítésére, pedig egy fillérjébe (fillérÜNKbe) se kerülne a szélenergia intenzívebb kihasználása. Vállalkozókban, akik a jelenlegi energia-átviteli törvények mellett örömmel ruháznának be, nincs hiány, és az elektromos energia-irányítási rendszer is simán elbírná még a jelenlegi teljesítmény legalább dupláját, iparági szakértők szerint. Az utolsó új szélturbinát 2011-ben helyezték nálunk üzembe, a teljes hazai kapacitás szélből 330 megawatt.
(Tudomásom szerint jelenleg hatósági áron, kb. 35 Ft/kWh áron veszi át a MAVIR a szélenergiával termelt áramot; hogy ez mennyire piaci ár, az nem egyértelmű, mert a nem támogatott erőművek ennél jóval olcsóbban, harmadáron, de persze komolyabb externáliák mellett termelnek. Az biztos, hogy lakossági fogyasztóként én többet fizetek a szeles áramért is, mint amennyibe kerül, szóval azért dömpingárról nincs szó. Hamarosan egy cikkben alaposan utánajárunk ennek az áramár-témának.)
Ezzel szemben Horvátországban 2010-ben még csak 70 MW volt a szélerőművek teljes kapacitása, de innentől indult meg igazán a helyi Energiewende. 2020-ra az állam 20%-os, napra és szélre alapozott megújuló részarányt akar elérni az energiatermelésben, ennek megfelelően gombamód bújnak elő a sziklából a tornyok.
2015-ben 22%-kal nőtt meg a déli szomszédunknál a szélerőművi kapacitás, ezzel Délkelet-Európában Horvátország volt a legintenzívebben fejlesztő állam. (Európa teljes bővítése 5,4% volt, Magyarországé, mint említettem, gyakorlatilag nulla.) A szeles összteljesítmény így Horvátországban 423 megawatt volt tavaly év végén, a telepítések a tervek szerint hasonló ütemben folytatódnak.
A térségben egyébként Románia vezet kiépített kapacitás tekintetében, három gigawattal. Bulgária 691 MW-ot tud, ők viszont tavaly nem telepítettek semmit. A harmadik Horvátország, de ha így mennek tovább a dolgok, éveken belül ők lesznek a délkeleti térség szél-nagyhatalma.
