Most indul majd be igazán a dunai környezetbarát hajós töltőállomás

 A Dunán közel két éve feltűnt egy fémhordó-talpú katamarán, ami a vízi járművek ki- és bemeneti szükségleteit elégíti ki. Ez a Zöld Sziget. Az ivóvizet és üzemanyagot szolgáltató, szennyvizet és fáradt olajat átvevő úszómű híre átadásakor bejárta a sajtót, kíváncsi voltam azonban, hogy több, mint egy egész szezonnyi működés után mit mutat a gyakorlat: a hajósok valóban hajlandóak fizetni az eddig szimplán a folyóba engedett szennyvíz elhelyezésért? Elegendő áramot biztosít az imidzset vitathatatlanul erősítő napelempark az év során?

Anyagcsere-állomás hajóknak, hogy ne a Dunába engedjék a szennyvizet

Tulajdonképpen mi is ez a Zöld Sziget egyáltalán?

Nagy sajtószenzáció volt a Zöld Sziget átadása, minden a Duna, a környezetvédelem és az okos technikák iránt érdeklődő fantáziáját megfogta a létesítmény: a dunai hajósok számára létesített olyan szolgáltató központ, ahol egy megállással letudhatják az üzemanyag és ivóvíz vásárlást, valamint leadhatják az összegyűlt káros anyagokat, a szennyvizet és az olajos fenékvizet. A Sziget újdonsága tulajdonképpen ebben rejlik, ilyen széleskörű szolgáltatást nyújtó hasonló építmény nincs egész Európában. 

Pedig az ötlet pofonegyszerű: amíg az autópályán nem kell az autósoknak külön-külön helyeken megállni tankolni, szélvédőt mosni és pisilni, addig a hajósok számára ilyen lehetőség eddig nem volt adott. A hajósoknak, akik általában üzleti tevékenységet folytatnak, így az idő pénz, megtakarítás, ha csak egyszer kell megszakítsák utazásukat. Mivel az úszómű a belvárostól nem messze található, így amíg a tankolás és szivattyúzás folyik, a hajósok elugorhatnak egy boltba is, vagy ihatnak egy kávét a szárazföldön. A leadott anyagok egy 9 köbméteres szennyvíztartályba kerülnek, majd a veszélyes anyagnak minősülő olaj kiszűrésére egy szeparátor készülék választja külön a kommunális rendszerbe ereszthető szennyvíztől. A hátramaradó fáradt olajat a MOL visszaveszi és hasznosítja. 

Éjjeli díszkivilágításban a Zöld Sziget

Mivel sem megfelelő EU-s, sem hazai szabályozás nincs a hajókon keletkező szennyvízzel kapcsolatban, így a Zöld Sziget a kényelemmel próbálja rábírni a hajósokat, hogy ne a Dunába engedjék a szennyvizüket. Az általában nemzetközi és turisztikai célokat ellátó hajók ugyanis országról országra más jogi környezetben találják magukat, ezidáig itthon csak a legkörnyezettudatosabbak nem hagyták a folyóba áramlani a szennyüket. Amíg ugyanis pl. Németországban “házhoz” jönnek a káros anyagokat begyűjtő hajók (Bilge Boat- ok), egy kötelező környezetvédelmi hozzájárulás befizetése után, vagy Svájcban ahol a hazai háztartásokhoz hasonlóan a megvásárolt mennyiségű ivóvíznek megfelelő szennyvizet kell tisztán, lepapírozva leadni, addig itthon a gyakorlatban nem sok lehetőség nyílik arra, hogy megváljanak ezektől az anyagoktól. 

A Zöld Sziget tetején 44 darab, összesen 10,5kW teljesítményű napelem is helyet kapott. A központi hálózatra kapcsolt és oda visszatermelő létesítmény telepítésekor úgy számoltak, hogy az nagy valószínűséggel fedezni fogja a működéshez szükséges áram mennyiséget, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja: a felhasznált elektromos áram körülbelül harmadát tudják csak fedezni a telepített megújuló kapacitásokból. 

A festésen nem kellett sokat gondolkodni, a Zöld Sziget nem csak a napelemek miatt lett Zöld

Az üzembehelyezést nem könnyítették meg a magyar környezetvédelmi hatóságok sem: míg az üzemanyag árusításra szinte azonnal zöld utat kaptak, a kármentesítő szolgáltatásaikat, azaz a szennyvíz és fenékvíz átvételezést csak tavaly év végén kezdhették meg – azaz közel másfél évet vártak arra, hogy hivatalosan is megóvhassák a Dunát további szennyezésektől.

Így az első igazi szezon csak most kezdődik, reméljük a budapesti Duna szakaszon látható javulást eredményez majd a működése.

Nyitray Dániel

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.