Napelem-telepítés Magyarországon: papír, papír, papír, pár hét idő és persze sok pénz

Valamikor június végén döntöttük el, hogy nekilátunk a napelem-projektnek. Igaz, mi egy nagy céget (az EnHome az egyik nagy magyar áramszolgáltató, az ELMŰ megújuló energetikai megoldások telepítésére létrehozott leányvállalata) választottuk a sok számolgatás meg ajánlatkérés után, de láttam már néhány napelemes beruházást megvalósulni korábban, és állíthatom: egy kis kivitelezővel se megy lassabban - és gyorsabban se - a dolog.

(Disclaimer: bár pont a Verdét épp szponzoráló EnHome telepíti nálunk a napelemeket, ha hiszitek, ha nem, a cikksorozat tartalmát semmiben nem befolyásolja a futó kampány. Üdv mindenkinek és remélem, sok hasznos infót kapnak az én történetemből a napelem ötletével kacérkodók! – Rácz Tamás)

A ketrec Gogo nyuszi kinti futkosója, a döglött mosógép a fuvart várja az elektromos hulladék-kezelőbe, még kérdés?

Az első lépés a netes kalkulátorok töltögetése után rendszerint a bejelentkezés a választott cégnél: hahó, itt vagyok, sokat olvastam a dologról, érdekel, ki is számoltam hobbiból és úgy látom, talán anyagilag is megéri - meg aztán érdekel annyira a Föld sorsa, hogy még ha jobban járnék Questor-kötvények vásárlásával vagy forexezéssel egy Budacash-nél vezetett számlával, akkor is napelemre szeretném költeni ezt az egy-két milliócskát. (Ígérem, a cikksorozat következő részében számolni is fogunk, addig csak pár ökölszabály: 10 ezer forintos havi villanyszámlát manapság kb. 2,5, 15 ezreset úgy 3,6 kilowattos csúcsteljesítményű rendszerrel lehet "kinullázni" magyar fényviszonyok és áram-ár mellett, ez 10-11 illetve 15-16 napelemtáblát jelent kb. 1,2 illetve 1,8 millió körüli költséggel.)

A kapcsolatfelvétel után a kivitelező bekér néhány adatot a leendő naplopótól, egy fotót arról a konkrét épületről vagy területről, ahová a napelemeket gondolta az ügyfél - ez többnyire a háztető egy megfelelő, délkelet-délnyugat közti tájolású része, de lehet egy szabad földdarab is, ahová állványon kerülnek ki a panelek. A lényeg, hogy lehetőleg ne árnyékoljon rá semmi a táblákra napközben. Egy napelem-tábla jellemzően 1x1,7 méter, szorosan illesztve szokták őket telepíteni, de az se baj, ha egy tetőablak miatt meg kell szakítani a sort - nálunk így lesz. Ha nagyjából látszik, hogy egyáltalán elfér a szükséges mennyiségű tábla, jöhet a helyszíni terepszemle. (Társasházaknál nyilván milliószor bonyolultabb minden, pláne, ha nem az egész közösség, hanem csak egy lakó akar barkácsolni a közös tetőn.) Ekkor már talán az első papír is megszületik: a "Tulajdonosi hozzájárulás", melyben az esetleges tulajdonostársak megengedik annak, akinek a nevén van a villanyóra, hogy nekiálljon játszadozni az árammal. Természetesen nekem is meg kellett engednem ezt magamnak:

Hozzám járulás

A kiérkező csapattal való közös felmérés, fejvakarászás közben kiderül az is, jól döntöttünk-e a céggel. Nekem szerencsém volt, két profi, udvarias szakemberrel szaladgáltunk ide-oda a ház mellett, de hallottam esetről, amikor félrészegen érkezett meg felmérésre a neten talált olcsó kivitelező embere. Pedig mindkét félnek érdeke, hogy ilyenkor tényleg alaposan végig legyen gondolva a telepítési folyamat.

A felmérő brigád

A napelemnek és az inverternek (a napelemektől érkező egyenáramot váltóárammá alakító berendezés) lehetőleg közel kell lennie egymáshoz, mert ha öt méternél hosszabb az egyenáramú főkábel, egy új tűzvédelmi előírás miatt automata megszakító kapcsolót is be kell építeni, ami százezres nagyságrendű tétel! Az se mindegy, hogy az inverter hová kerül. Ha a nyáron brutálisan felmelegedő padlástérben helyezik el, az drasztikusan lecsökkentheti a rendszer legdrágább elemének élettartamát. És persze nem árt precízen felmérni, mennyi vezeték, mennyi fúrás-faragás jön majd rá a panelek és az inverter árára, mennyire komoly munka lesz megbontani a tetőt - ez mind benne kell, hogy legyen a végső árajánlatban.

Amikor a kalkulációt megkaptuk, jöhet a szerződéskötés és a megbízási papírok kitöltése. A magyar piacon gyakorlatilag minden kivitelező full-szervizt nyújt, vagyis nem csak a szerelést, bekötést vállalja, hanem az adminisztrációt is, ehhez kell a meghatalmazás, hogy a cég eljárhat a nevünkben az áramszolgáltatónál. (Nálunk például az a pikáns helyzet állt elő, hogy az ELMŰ leányvállalata megy majd a konkurens EON-hoz engedélyeztetni Ráczék napelemes rendszerét.) Amikor az ember kitölt egy ilyen megbízási szerződést, akkor döbben csak rá, hogy mennyire is bürokratikus rendszer ez az áramszolgáltatás. Szerződésszám, áramvételi hely azonosítója, ügyfél-azonosító, a mérőóra száma, helyrajzi szám: nem is tudtam, hogy ennyi mindenféle szám van a világon.

1

Ekkortájt lép be a folyamatba egy esetleges újabb szereplő: a bank, ha a vevő nem saját erőből finanszírozza a beruházást. Jelzálog-alapon nekünk 6,84% THM-re vállalta a bank a hitelt, de persze ilyenkor a banki szerződés mellé jön a közjegyzői tartozás-elismerő okirat elkészíttetése meg a földhivatali bejegyeztetés.

Tövig lerágtuk a körmeinket, mire eldöntöttük: belevágunk hitellel is, de akkor jött egy igen kellemes meglepetés. Az EnHome-nál most az első 50 megrendelő részletfizetési lehetőséget kap, vagyis nem kell bevonni a bankot és nincs kamat: 12 egyenlő részletben is kifizethetjük a beruházást. Bár eredetileg sokkal hosszabb futamidőre terveztük az ügyletet, ez annyira baráti ajánlat és gazdaságilag is annyira frankó, hogy újabb döntés született a családban: kiszorítjuk valahogy, családi kölcsönből megoldjuk inkább, de ezt a lehetőséget nem hagyjuk veszni.

Ha minden oké, minden tiszta, minden technikai részlet egyértelmű, alá lehet írni a szerződést; itt tartunk mi most. Újabb kellemes meglepetés, hogy nem volt semmi "fáradjon be", de még "postafordultával" sem. Megkaptuk pdf-ben a szerződést, kinyomtattam (6 oldal), aláírtam, visszaszkenneltem, elküldtem és kész. Most majd hamarosan jön az előlegszámla, végül a lényeg, a telepítés. Remélem, hamarosan már jöhet a timelapse-videó arról, ahogy felkerül a 12 napelem-tábla a tetőnkre!