A villanyosok helyett újra az autóskártyás mindenvivők voltak a sztárok Genfben

A 85. Genfi Autószalonon megnéztük, mire számíthat a Föld az autóipartól az elkövetkező hónapokban, években. Hát, túl sok jóra nemigen.

Bátortalanul fejlődik a hidrogénes autózás, szinten tart az elektromos, lítium-akkumulátoros technológia. Ígéretesen fejlődik egy folyadék-akkumulátorra alapozott új gondolat, de a hangsúly Európa idei autós nagyzsinatján egész máshová helyeződött. Elektromos tömegmodellek helyett a bazierős szupersportkocsik voltak fókuszban, új Prius, új Tesla, új Leaf helyett kaptunk Ford LaFordot, kikönnyített, 750 lóerős SuperVeloce verziót a Lamborghini Aventadorból, egy új Honda NSX-et és mindennek a tetejébe egy 1500 lóerős Koenigsegget. Apró vigasz, hogy ennek az 1500 lónak azért majdnem a fele villanyból van.

Az egykori zöld pavilon, az alternatív autózásnak szentelt külön csarnok az idén Forma 1-es reklámmal volt berendezve. A sajtónapon körbeszaladva egy fényképezőgéppel ezt láthatta a félig zöld, félig autóbuzi újságíró Genfben, 2015-ben:

Méltatlanul kevés teret szokott kapni a környezetbarát(abb) mobilitásról beszélve a CNG-s, vagyis sűrített földgázos autózás. Pedig a metánnal hajtott autók, buszok kipufogógáza sokkal tisztább, mint a benzineseké, dízeleké, ráadásul metánt bioüzemanyagként is egyszerűbb előállítani mondjuk egy trágyadombot, szeméttelepet megcsapolva, mint más bioüzemanyagokat. Egy CNG-érdekképviseleti kiállító is erre az üzenetre gyúrt kis installációjával.
Az elektromos autók gyártói mellett az infrastruktúra kiépítésére szakosodott töltőállomás-fejlesztők is kihozták termékeiket. Nyugat-Európában egyébként nem valami ködös vízió (Jedlik Ányos terv) az e-mobilitás, a forgalomban is jól érzékelhető mennyiségű villanyautók töltésére épült háttériparból Keményen Dolgozó Emberek, akár Családok is remekül megélnek.
Kiállítás a kiállításban: míg a nagy autómárkák az újságíróknak és a közönségnek hozzák megmutatni új büszkeségeiket, a háttéripari cégek az autógyártóknak demonstrálják fejlesztéseiket. Ebben a szektorban azért nagyon erősen dominál az alternatív hajtásmódok fejlesztése.
A Tesla standja. A cég lendülete a fejlesztésben megtörni látszik, az S csúcsmodellnél olcsóbb, könnyebben elérhető, évek óta belengetett X modellnek nyoma sem volt.
A Toyota Mirai, a világ pillanatnyilag legnagyobb autógyártójának sorozatgyártású hidrogénautója. Kb. 16 millió forint az ára, egy tank hidrogénnel 700 kilométert tud megtenni. Magyarországon pont egy hidrogénkút van, de ez a kapacitás elég lenne a Bp-Záhony-Bp kiránduláshoz is
A hidrogénes Toyota Mirai műszerfala: semmivel nem futurisztikusabb, mint a 2009 óta kapható Toyota Prius hibridé.
A Mitsubishi a hatodik éve gyártott i-Miev villanyautót és a tavaly év elején bemutatott Outlander konnektoros hibridet hozta el Genfbe, mint alternatív hajtású újdonságokat. Hm.
Vagy tökéletes bolond vagy zseniális vátesz az ED nevű cég, melynek Torq fantázianevű koncepciója egy elektromos versenyautó, ami önmagát is képes vezetni. Legalább a Skynet sem fog majd unatkozni Forma-1 idényben, miután kipusztított minket.
A legígéretesebb dolog a Föld jövője szempontjából: a Quant. A német-svájci cég három tanulmányautója (melyből az első tavaly keltett zajos érdeklődést ugyanitt) elektromos autó, melynek akkumulátorában pár perc alatt lecserélhető frissre az a folyadék, ami az energiát tárolja. A folyadék újra aktiválható, mondjuk napelemből származó energiával, így környezetterhelés nélkül, gyors tankolással közlekedhetünk majd, ha bejön a cégnek az ötlet. (Az elv gyakorlati felhasználásáról stabil pufferakkumulátorban itt írtunk korábban.)
A Hyundai 2013 óta kapható hidrogénautóját hozta ki Genfbe, ami elég bosszantó lehet a Toyotának, aki most jött ki Európában a Mirai tüzelőanyagcellás modellel, vagy a Hondának, aki mintha tabula rasa után kezdene újra mindent az FCV koncepcióval.
Ez mind most kezdődik, mondja a felirat a Honda FCV Concept, a prototípus fázisban lévő hidrogénautó mögött. Szólni kéne a cégnek, hogy FCX Clarity néven már 2008-ban készen volt az a hidrogénautójuk, amit e sorok szerzője is vezetett Frankfurtban. Vajon hova lett az a kocsi, miért kellett mindent újrakezdeni?
A Nissan, a világ legnagyobb darabszámban eladott villanyautójának (Leaf, lent) gyártója az E-NV200 minibusz hétüléses verzióját (fent) hozta ki Genfbe újdonságként, mint a világ első hétszemélyes elektromos utcai autóját
A kocsi, aminek a nevét nem tudja röhögés kimondani a magyar: Rinspeed Budii. A BMW i3 villanyautóból kialakított, autonóm közlekedésre képes tanulmányban, a Google-autó európai megfelelőjében egy robot elveszi a vezető elől a kormányt, ha a pilóta autonóm üzemmódra kapcsol. Az autonóm járművek, az ember nélküli vezetés fejlesztése egyébként mostanság sokkal erősebb trend az autóiparban, mint a villamosítás.
A Peugeotnál egy fekete lyukra lettünk figyelmesek: nyomtalanul eltűnt a korábbi évek nagy ígérete, a lassításkor a kocsi mozgási energiáját légsűrítéssel eltároló, majd gyorsításkor visszaadó Hybrid-air nevű rendszer. A Quartz tanulmányautó mögött a környezettudatossággal kapcsolatos buzzwordök között sem szerepelt a technológia: alighanem egy fejlesztési zsákutca kialakulásának lehettünk tanúi.
A Mercedesnél a szomorúan árválkodó, elektromos hajtással is gyártott B-osztály mögött sokkal nagyobb szenzációt jelentett a Maybach luxusmárka újbóli életre keltése. A 6,5 méter hosszú luxuslimuzinba be sem ülhettünk, mert egymást taposták benne a vevőjelöltek, akiknek inkább kell a nyolc henger, turbóval, mint a villanyos technika.
Nem az elektromos autók vitték a prímet Genfben az idén. Az újságírókat és a köznépet a nagy kőolajáresés idején újra a klasszikus autóbuzéria kerítette hatalmába a világmentés helyett. Az autóskártyás mindenvivők voltak a legfontosabbak 2015-ben.
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.